2016. június 4., szombat

Egyedi Ikarus-ok a flottánkban

Cégünk jelenleg négy Ikarus autóbusszal rendelkezik, ezek közül kettő az egykori Egyedi gyáregység által svéd megrendelők részére készített darabok. Az E94-es típust 1994. tavaszán mutatták be, mellyel részben konkurenciát állítva saját magának, egy újabb elővárosi-városi autóbuszcsalád került a magyar buszgyártás történelmébe. Az autóbusz főkonstruktőre 1994-ben Ipari Minisztériumi díjat, valamint Miniszterelnöki Különdíjat is kapott a létrejött munkájáért.

A demódarab fotózáson 1994-ben (forrás: eagbuszok.blog.hu)

Az Egyedi gyáregység legtartósabb és legnagyobb darabszámú megrendelései szinte kivétel nélkül a skandináv államokból (Svédország, Finnország, Norvégia) érkeztek. Az E94.15-ösöket 1998-ban rendelte meg három, Umea térségbeli cég: Abramssons Buss AB, Olofssons Last & Frakt AB és a Sjöströms Bussar [Vännäs] AB. E cégek nyerték meg ugyanis néhány város közötti viszonylat közlekedtetésének jogát, mint például az Umea-Sävar-Umea vonalon is. A fenti cégek az új buszaikat 1999-ben vehették át az EAG-tól, majd egészen 2005-ig közlekedtek a térségben. Igen fiatalon tovább adtak rajtuk, részint az Euro II-es emissziós norma, részint a jobb anyagi helyzetük miatt.















Gyári fotók az elkészült kvartettről kívül-belül (forrás: Ikarus EAG Kft./Petrás Erika)

Ezt követően a négy autóbusz a Scania és az EAG autóbuszok svédországi importőrének segítségével 2006-ban hazakerült, először a Scania Magyarország telepére (Biatorbágy), ahonnan kettő még ugyanezen évben a Kapos Volán Zrt-hez került.

A leendő LUN-765 a Scania Magyarország Kft. biatorbágyi telephelyén (forrás: indafoto.hu/ekm-765)

A másik kettő közül az egyik egy teljes felújítást követően – mely szükséges volt a korrodált vázszerkezet miatt (is) – 2010. őszén került Cégünk birtokába, s végül a negyedik darabot is csatasorba állítottuk járműparkunkban, 2011. májusában. Utóbbi darab szintén igényelt egy átfogó beavatkozást, így ez is felújítás után került csak utasforgalomba.






 A két autóbusz közül az egyik sajnálatos módon az ismételten elkorrodált vázszerkezet miatt ideiglenesen ki lett vonva a forgalomból 2014. nyarán, melyet a napokban egy átfogó rendbetételt követően ismét forgalomba állítunk. A másik rendületlenül végzi az általunk ellátott üzemek dolgozóinak szállítását. Az egészen 2015. őszéig tartó esztergomi vonatpótláson is részt vállaltunk, ahol szintén szolgáltatott az egyik EAG-unk.

Az autóbuszok Scania alvázra épültek (L94 UB 6x2), valamint az alvázhoz a cég motort is szállított (önjáró alváz): Scania DSC 915-ös típusú, soros, hathengeres, turbótöltött, közvetlen befecskendezésű, 8 974 cm3 hengerűrtartalmú, 228 kW-os maximális teljesítményű, Euro II-es emissziós normákat teljesítő dízelmotor van hátul beépítve, egy ZF 5HP600-as, 5+1 sebességes automata sebességváltóval. A konstrukció legnagyobb hátránya talán, hogy a harmadik tengely nem kényszerkormányzott (de tehermentesíthető), így a kanyarokban nagyobb odafigyelést igényel az autóbusszal közlekedni.

A busz szíve

Tehermentesíthető C tengely alulról, valamint a kardántengely



Mindegy Egyedi a maga módján egyedi: a négy busz egységesen LE-kialakítású (a második ajtóig alacsonypadlós, onnan két lépcsőt követően lehet hátrafelé továbbhaladni), valamit három közülük hermetikusan zárható térrel rendelkezett az első tengely és a második ajtó között – ezutóbbi megoldást a felújításuk alkalmával eltávolították ugyan, de az „árulkodó nyomok” még mindig felfedezhetőek a buszainkon. Ebbe a térrészbe a Webasto légkondicionáló pollenmentes és túlnyomásos levegőt juttatott be, ezzel kizárva a szennyező részecskék bejutását.




Belülről manapság...


...és a gyárból kigurulva, még a hermetikusan záródó ajtóval az utastérben (forrás: Ikarus EAG Kft./Petrás Erika)


Cégünk elhivatott az egykori nagyvolumenű haza buszgyártás emlékének ápolása iránt, jelenlegi s terveink között szerepel egy Ikarus 256-os restaurálása – ezzel is gyarapítva a hazai nosztalgia autóbuszok számát. 

Források:
  • eagbuszok.blog.hu
  • sony872.blog.hu
  • Gerlei-Kukla-Lovász: Az Ikarus évszázados története (maróti, 2008)

2 megjegyzés:

  1. Üdv!

    Sokat volt szerencsém utazni a két említett busszal...Sajnos utas szempontból egy nyugati buszhoz nem is lehet őket hasonlítani...A futóművük pokolian ráz,ugyanazon az úton egy Scania simán fut,míg ez a lelket is kirázza az utasból.Az üléseket le kellene cserélni,soknak törött a támlája,a lábterek borzalmasan kicsik,a klíma pedig lehet fújja a pormentes levegőt,de hűtésre tökéletesen hatástalan:-)
    Szívem szerint nagyon nem örülök egyiknek sem,ezek elővárosi buszok voltak a 90-es évek színvonalán,kiszolgálták az idejüket,a hasonló korúakat a volt Volán-társaságoktól is vonják ki a forgalomból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv! Először is, köszönjük a véleményt. Szeretnénk kihangsúlyozni - ahogy a cikkben is szerepel - hogy ezek az autóbuszok a '90-es évek végén épültek, Skandináv megrendelő részére. A klímaberendezés inkább temperálásra alkalmas, mintsem kifejezett hűtésre (ez talán érthető a megrendelőnél uralkodó időjárást ismerve). Ennek tudatában igyekszünk a buszok nyári használatát minimalizálni. A futóművek tekintetében az Ikarus sajnos nagyon le volt maradva, elég sokáig merevhidat építették be előre is - ennek pedig az az ismérve, hogy könnyen felveszi a legkisebb úthibát is és átadja a kasztnira. Az ülések törött mivoltával nem tudok egyetérteni, a héten dolgoztam mindkét autóbuszon és nem találtam törött elemet. Az ülések szűkös kiosztásán nem tudunk változtatni, ez nem turistabusz, nem azon elvárásoknak kell, hogy megfeleljen. És egy korrekciót engedjen meg: a volántársaságoknál elenyésző a selejtezésük – ez egyébként az egész E94 szériára igaz - ha pedig a Kapos Volánnál lévő két másik, ugyanilyen autóbuszt tekintjük, az egyik egy árokba borulás után lett újjáépítve tavaly tavasszal. Végül, de nem utolsósorban: az autóbuszok megrendelői igényeket teljesítenek, ahol a profit-orientáltság az elsőszámú tényező."

      Törlés